Témakörök

Üdvözlet

Felhasználónév:

Jelszó:




Adatok megjegyzése

[ ]
[ ]
[ ]
Nincsenek események a hónapban.

HKSCPSV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031



Verbális és nonverbális kommunikáció


(szerző: Kenyeres Attila Zoltán)

Verbális kommunikáció
 
A személyközi kommunikáció túlnyomórészt verbális módon történik. Karl Bühler a nyelv 3 funkcióját különböztette meg. Ezek a következők: kifejezés, leírás és felhívás. 
 
Roman Jakobson pedig hat funkciót határozott meg:
1. referenciális funkció: a kontextusra irányul, a megismeréssel összefüggésben. Célja az ismeretátadás.
2. emotív, vagy expresszív funkció: kifejezi az előadó magatartását azzal kapcsolatban, amiről beszél.
3. konatív funkció: felszólítást, parancsot tartalmaz.
4. fatikus funkció: célja a kommunikáció létrehozása, fenntartása, valamint a csatorna megfelelő működésének ellenőrzése.
5. metanyelvi, vagy magyarázó funkció: a kód ellenőrzését jelenti, annak ellenőrzését, hogy a felek értik-e egymást
6. poétikai funkció: a közleményre irányul, a kifejezésre.
Ugyanakkor nincs olyan közlés, amely során a nyelv csak egy funkciója nyilvánulna meg. (Szabó-Bokor, 2000).  

verbkomm.png 7. ábra: a verbális kommunikáció összetevői (Forrás: tudasbazis.sulinet.hu)
 
Galambos megjegyzi, hogy az emberi gondolatok kifejezésének elsődleges és egyetemes eszköze a nyelv. A szimbolikus interakcionisták (pszichológiai irányzat) képviselői, mint George Herbert Meal, Cooley és Blumer szerint egy-egy társadalmi csoport arra törekszik, hogy speciális nyelvi kódot alakítson ki magának. A nyelvhasználatot társadalmi és politikai változások is befolyásolják. A nyelvi kommunikáció két alapvető formája létezik: az előszó (közvetlen) és az írásbeliség (közvetett).   
 
A nyelv alaptulajdonságai (Hockett alapján): 
eválasztottság: közvetlenül jelen nem lévő dologra is utalhat 
nyitottság: alkothat új jelentéseket is 
hagyományozás: képes új szimbólumok, üzenetek tanulására, kibocsátására 
- kettős mintázottság: végtelen számú lehetséges üzenetet képes létrehozni véges számú szavakból, szimbólumokból (idézi: Galambos 1997).   


A nyelv szintjei 
 
1. Beszédhangok: 100 izom, percenként 200 szótag 
2. Szavak: a nyelv legkisebb, jelentést hordozó egysége (morféma). A magyar nyelv kb. 1 millió szót képes létrehozni a 40 beszédhang osztályból (fonéma), de maximum 70-120 ezer szó van használatban. A szó legfontosabb jellegzetessége a jelentés. A szavak önmagukban is hordoznak jelentést, de a beszédhangok nem. 
3. A mondatok: mondategységek (lexémák), olyan mondatok és szószerkezetek, amelyeknél a korrekt információátadást és vételt a sorrendiség, a szerkezet és a funkció együttesen segíti. A mondat a kommunikáció legkisebb egysége, ez morfémák és morfémasorok összefüggő egésze. 
4. Jelentés: a szavakkal szemben a mondat jelentése az elsődleges. Egy-egy jelentés többféleképp is kifejezhető. A sikeres kommunikáció feltétele, hogy ez a jelentés azonos legyen a felek számára. 
5. Nyelvi viselkedés: nem elég a morfémák és a mondatok ismerete a megértéshez, meg kell fejteni a kódot is, amely a beszélő szándékát kifejezi. Ez a szituációtól és a kontextustól is függ. A kódválasztást meghatározza az adó és a vevő egymáshoz való viszonya is. Ilyen lehet az életkor, a nem, a foglalkozás, a rokonsági fok stb. Pl. a boltban nem Nagy Jánosné és Kovács Éva beszélget, hanem az eladó és a vevő. (Galambos, 1997). 
 
beszedalapkategoriai.png

8. ábra: a nyelv kommunikációs funkciói (Forrás: www.tanknonyvtar.hu)

A beszéd alapkategóriái:
1. információátadás
2. kifejező: kifejez valamit a kommunikáció folyamatában (pl. személyiséget)
3. felkérés, felhívás: felhívja a hallgatóság figyelmét. (Galambos 1997).
  
A beszédtevékenység 3 szakasza: 
prekommunikatív fázis: belső beszéd 
kommunikatív fázis: külső és belső beszéd
posztkommunikatív fázis: belső beszéd (feldolgozás) (Galambos, 1997). 
 
A beszéd kialakítását három tényező alakítja, ebből kettő örökletes:
1. a beszédszervek felépítése: öröklött, ilyen lehet plé. a mély hang, orrhang, sejpítés stb.
2. egyéni beszédkészség: hatással van erre az egyéni vérmérséklet. A szangvinikus típus feszesebben beszél, mint a melankolikus, a kolerikus gyorsabb, mint a flegmatikus. A beszéd temperamentum meghatározza az artikulációt (a beszéd megformálását).
3. a beszédkörnyezet: mindenki beszédfejlődésére nagy hatással van, hogyan beszélnek a környezetében lévők. Már az ókorban is nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a gyermekek közelében élők tisztán beszéljenek. Három éves korig kialakul a beszédhangzási rend, hatéves korban kész az artikulációs bázis. (Szabó-Bokor, 2000).
 
Az írás 
Nyelvi kódnak számít az írás is. Az emberiség ősi törekvése, hogy tartós formában őrizze meg az információkat, erre szolgál az írás. Az első fennmaradt jelek ie. 3000-ből származnak, ezek még képszerűek, néhány évszázad múlva alakultak ki a fonetizálás jegyei. Majd i.e. 13. században a föníciaiak fedezték fel a betűírást. Az írás fontos előnye a beszéddel szemben, hogy maradandó, tárolható, bármikor változatlan formában visszaidézhető, bármilyen távolságra eljuttatható. Írás közben több idő jut a gondolkodásra és a csiszoltabb kifejezésre. Ugyanakkor hátránya, hogy nem pótolja az élő beszédet. A hangsúly, a hanglejtés, hangerő nem jelennek meg, arcjáték, non-verbális kommunikáció elmei sem. Bár a különböző betűtípusokkal, írásjelekkel, újabban pedig a smiley-kkal lehet ezt valamennyire mégis megjeleníteni. (Szabó-Bokor, 2000).       


Nem verbális kommunikáció
 
A verbális és nem-verbális kommunikáció ritkán fordul elő külön-külön, hiszen a kommunikáció mindig több jelrendszer segítségével történik. Bateson szerint az interperszonális kommunikáció mindig két szinten zajlik egy időben:
1. direkt kommunikáció: lehet nyelvi, verbális, de egyezményes jelekkel zajló nem verbális is.
2. metakommunikáció: az elsővel párhuzamosan létezik, a közlés direkt szintjét minősíti.
(idézi: Szabó-Bokor, 2000).
 
M.L. Knapp a nem verbális kommunikáció hét osztályát határozta meg:
1. testmozgás, vagy kinezikus viselkedés: minden, külső mozgásos megnyilvánulás. Ilyenek lehetnek a gesztusok, fej-, és végtagok mozdulatai, arckifejezések, szem viselkedése, testtartás stb.
2. testi jellemzők: pl. testalkat, megjelenés, súly, haj, bőrszín, leheletszag stb.
3. érintkezési viselkedés: összefügg a bőr, mint érzékszerv működésével: sajátos, kifejezőerőben gazdag forma. Kézfogás, simogatás, arcon ütés, stb.
4. paranyelv: nem verbális vokális jelzések. Alkotóelemei: hangtulajdonságok, hangkiadás tulajdonságai: hangbeli jellemzők (pl. nevetés, sírás, sóhajtás, ásítás, nyafogás stb.), hangbeli módosítók (pl. intenzitás, hangmagasság, kiterjedés stb.), hangbeli különállók (pl. hm, aha).
5. proxemika: a beszélgetők közti távolság. Ez gyakran társadalmi és személyes viszonyokon alapul, kultúránként eltérő lehet.
6. készítmények: a személyeken lévő tárgyak, kozmetikumok, amelyek szintén hordoznak üzenetet, de ha nincs jelértékük, akkor is hatással lehetnek a kommunikációra.
7. környezeti tényezők: a kommunikáció környezetének körülményei (pl. a helyiség bútorzata, díszítés, színek, zajok, háttérzene stb.). Ezek is hatással lehetnek a kommunikációra (idézi: Szabó-Bokor, 2000).

nonverbpeldak.png

9. ábra: példák a nem verbális kommunikációra (Forrás: kommedia2011.blog.hu)

A nem verbális elemek jelentése nehezebben megfogható, kevésbé egyértelműek, mint a szavak. Általában a résztvevők viszonyára, a kommunikációs szituációra vonatkoznak, minősítik a közölt tartalmakat. Ezen nem verbális jeleket sok esetben a társadalmi normák szabályozzák. Sokféle szerepet játszanak a szóbeli közléshez történő viszonyukban: 
- Ismétlés: a nem verbális jelek megismétlik azt az információt, amit a szavak hordoztak. Pl. útbaigazításkor kezünkkel is mutatjuk az irányt. 
Ellentmondás: a nem verbális jelek, pl. a hanghordozás, arckifejezés, gesztus cáfolhatják a szavakat. Pl. valaki azt mondja, nem fél a fogorvosnál, de közben remeg és izzad. 
Helyettesítés: nem verbális jelek helyettesítik a szavakat. Ilyen lehet egy fájdalomtól eltorzult arc, vagy barátságos tekintet. 
Hangsúlyozás: a nem verbális jelek nyomatékot adnak a szavaknak, pl. kéz- és fejmozdulatok, homlokráncolás stb. 
Szabályozás: a felek ezzel jelzik, hogy át akarják venni a közlés szerepét, pl. fejbólintással, szemmozgással, helyzetváltoztatással stb. A kommunikáció nem verbális összetevőit különböző tudatossággal lehet használni. Így lehetnek szándékosan alkalmazott jelek, de olyanok is, amikről a közlő nem is tudja, hogy megjelennek. (Szabó-Bokor, 2000).   
 
A metakommunikáció függ a hagyományoktól, kultúrától, társadalmi berendezkedéstől is. A metakommunikáció közvetítői: 
- mimika (arc mozgás, tekintet, stb.) 
- pantomimika (végtagok, test mozgása) 
- vokális jelzések (hangsúly, hangerő, hanglejtés)   
 
Owens a nem-verbális kommunikáció három szintjét különíti el: 
paranyelvi (az ember érzelmi állapotára utaló, beszéd közben felmerülő jelek) 
nem-nyelvi (gesztusok, testtartás, mimika) 
metanyelvi (üzenetközvetítés módjára, eredményességére utaló jelek) (idézi: Szabó-Bokor, 2000).   
 
A vokalitás 
Vokális jelek a következők lehetnek: 
- Hangszín: egyénileg változó, mindenkinek saját hangszíne van. 
- Hangerő: a beszédhang ereje, amely több tényezőtől is függ. Például a hallgatóság számától, és távolságtól: minél távolabbi az, akihez szólni akarunk, vagy minél több emberhez, annál hangosabban kell beszélni. 
- Hangsúly: a beszéd közben elhangzó fontos információk kiemelésére, a tagolásra szolgál. 
- Hanglejtés: a hang zenei magasságának változása beszéd közben. Az intonáció emelkedő, ereszkedő és egyenletes is lehet. 
- Légzés: ez a hangadás alapja, a beszédet a megfelelő mennyiségű levegő biztosítja. Három típusa lehet: az alap-, a pót-, és a lopott levegő. 
- Tempó: a beszéd sebessége. Ha a beszéd lassabb, de ütemes, az fokozza az érthetőséget. 
- Szünet: elsősorban a levegővétellel függ össze. Három típusa létezik: a belégzési szünet, a ritmikai és a hatásszünet. (Pálosi, 2006).   
Nem-verbális kommunikációs jelzések (Szabó és Bokor alapján): 
- Mimika: az arcizmok mozgása révén közöl információkat. Részben a beszédet árnyalja, részben pedig önálló információhordozó. A beszélőt és a beszédpartnerek közötti viszonyt jellemzi. Az arcon általában hétféle érzelem tükröződik: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor és érdeklődés. Ezek kifejeződése minden kultúrában azonos. Viszont kultúránként eltérő az érzelmek kiváltódásának oka, milyen erősségű ingerre történik reagálás, mennyi ideig, milyen mértékben fejeződik ki, mennyire kell szabályozni a mimikát. Ha összhangban van a szóbeli és a nem szóbeli kommunikáció, az hitelességet fejez ki.   -
- Tekintet – szemonktaktus – szemmozgás: A tekintet iránya és tartalma is jelzésértékkel bír. szabályozó szerepű, befolyásoló jelzéseket tartalmaz. A partner tekintetéből sok információ szerezhető: a ránézés, a pillantás időtartalma, a szem behunyása, a tekintet elfordítása mind-mind jelzésértékű. Helytelen használatával ugyanakkor kényelmetlen helyzetbe lehet kerülni. A tekintet sokféle lehet, pl. értelmes, buta, sugárzó, tompa, kedves, szerelmes, csábító, szemérmes, kihívó, vádló, számon kérő, üres stb.   
- Vokális jelek: a paralingvisztikai (nyelven túli) tényezők tartoznak ide, mint a hangnem, hanghordozás, hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín. A hangból számtalan tényező megállapítható, pl. a közlő neme, kora, karaktere, természete, dialektusa. A szóbeli megnyilvánuláshoz szorosan kapcsolódnak a vokális jelek, annak önálló jelentést hordozó kísérői, amelyek nem, vagy nem mindig tudatosak. A hangszín önmagában is kelthet benyomást.   
 
Mozgásos kommunikáció
- Gesztusok: a gesztikulálás a test kifejezést szolgáló mozgása, a beszédet kísérő fej-, váll-, kar és kézmozgás. A mozdulatoknak három csoportja létezik: akaratlagos, akaratlan és a reflexmozdulatok. A kézzel történő gesztusok hatásuk szerint lehetnek: pozitívak (pl. felfelé fordított tenyér), semlegesek (pl. párhuzamosan elhelyezkedő tenyér) és negatív hatásúak (pl. lefelé, vagy a partner felé fordított tenyér). A kulturális különbségek a gesztusok esetében is megvannak, pl. a Skandináv országokban visszafogottabb, és kevesebb jel van, ugyanakkor az olaszoknál bővebb és árnyaltabb.   
- Testtartás: hasonlít a kéz mozgásaihoz. Ez is kifejezhet viszonyt (pl. alá-, fölérendeltség, stb.), szubjektív értékelést (rosszallást), álláspontot, érzelmeket. Lehet az érzelmek, gondolkodás megváltozása, szándék is. Odafordulás, súlypontáthelyezés, felegyenesedés. 

testtartas.png
10. ábra: példa a kritikusságot kifejező testtartásra (Forrás: www.filmtett.ro)

- Térközszabályozás, távolságtartás: kommunikációs jelentése van az emberek egymás közti távolságának is. Ezt befolyásolják a kulturális szabályok, az együttes cselekvés sajátosságai és a partnerek egymáshoz való viszonya. A zónatávolságok: 
* intim zóna: 15-50 cm. Az emberhez közelállók léphetnek be ide, pl. a szülők, családtagok, közeli barátok, házastárs. Ennél szorosabb a belső intim zóna, a fizikai érintés, a teljes intimitás. 
* személyes zóna: 50 cm - 1,2 m. Ez lehet a távolság a társasági összejöveteleken, hivatalos találkozókon. Ilyenkor a beszéd lehet halk is, a partner teljes alakja látható.
* társadalmi zóna: 1,2 m - 3,6m. Idegenektől ilyen távra áll az ember, akiket nem ismer. Normál hangerejű beszélgetésre van mód ilyenkor. Hivatalos témák megbeszélésére is alkalmas. 
* nyilvános zóna: 3,6 m: ha nagy létszámú csoporthoz szól valaki.   
- Kinezika: a mimika és a gesztusmozgások, valamint a testtartás jelensége és még más finom megnyilvánulások tartoznak ide. Ezek értelmezése spontán és öntudatlan.   
 
kinezika.png
11.ábra: példa a térközszabályozásra (Forrás: Pease, 2010)

Szimbolikus jelek 
Ide tartozik a ruházat, a hajviselet, az arc kikészítése, a díszítőeszközök, a közvetlen környezetben tartott tárgyak és eszközök. Fontos információkat szolgáltat az ember személyiségéről és társadalmi helyzetéről. Az első benyomást részben ezen keresztül nyerik a partnerek. A köztudat is igényel ilyen jeleket. Pl. a gyűrű a házasságot jelzi, a fehér köpeny az orvosok viselete, a talár a jogászoké stb. Az egyéniségről és a stílusról is jelzést adnak, pl. közösséghez tartozásról: egyenruha, jelvények, hajviselet, kiegészítők (Szabó-Bokor, 2000). 

Véletlen Képek

Chatbox

Üzenetek írásához regisztrált tagnak kell lenned - jelentkezz be, vagy regisztrálj



Fodor Emőke
okt 14 : 16:50
Sziasztok!
Nem működik a honlap, vagy én nem tudom hogyan kell megnézni a gyakorlatokat? Emőke