Témakörök

Üdvözlet

Felhasználónév:

Jelszó:




Adatok megjegyzése

[ ]
[ ]
[ ]
Nincsenek események a hónapban.

HKSCPSV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031



A nonprofit szektor fogalom-meghatározása, története


A nonprofit szektor fogalom- meghatározása, története

(SZERZŐ: DR. Dr. TAKÁCS-MIKLÓSI MÁRTA)

A nonprofit szektor definíciójaalapvetően negatív meghatározás, ugyanis azokat a jellegzetességeket emeli ki, amelyek a nonprofit szervezeteket más szektorok intézményeitől megkülönböztetik. A szektorhatárok kijelöléséhez felhasznált három kulcsfontosságú kritérium a következő: 

  1. A profitszétosztás tilalma. A szervezeteket nem profitcélok vezérlik, ezért nem tartoznak a piaci szektorhoz, működésük nem annak logikáját követi. Vállalkozási, vagy alaptevékenységükkel nyereségre tehetnek szert, de azt nem osztják szét a tagok, alapítók, vezetők és támogatók között, hanem eredeti céljaik elérése érdekében használják fel.
  2. Működési autonómia és szervezeti elkülönülés a kormányzati szektortól. A civil szervezetek közvetlenül nem függenek a kormányzattól, nem tagolódnak be az állami szektorba. Ez nem zárja ki, hogy közfeladatokat vállaljanak át, kormányzati megrendeléseket kapjanak és állami támogatásokban részesüljenek. Sem jogilag, sem intézményesen nem tartozhatnak az állami szférába. Saját irányító és döntéshozó testületük van, tevékenységük fölött a kormányzati szervezetek csupán törvényességi ellenőrzést gyakorolhatnak.
  3. Intézményesültség, önálló jogi személyiség. Nonprofit szervezetnek csak a hivatalosan bejegyzett, bizonyos mértékben intézményesült szerveződések minősülnek, amelyek tudatosan kialakított, dokumentumokban rögzített belső szerkezetnek és működési szabályzatnak megfelelően tevékenykednek. A teljesen informális, rövid élettartamú, laza belső szerkezetű szervezetek nem tekinthetők a nonprofit szektor részének. (Kuti-Marchall, 1991, 65-66) 

Ez tehát a három legfontosabb határvonal, amely a nonprofit szektort a piaci, a kormányzati és az informális szférától elválasztja. Sajnos már ez a rendkívül leegyszerűsített meghatározás is igen sok vitára ad okot, a szektorok között kirajzolódó határvonalak korántsem élesek. Vannak azonban a nonprofit definíciónak további, talán nem kevésbé fontos, de még vitatottabb elemei is (Salamon-Anheier, 1995, 36-38). Ilyenek a következők:

  • Önkéntesség, öntevékenység, jótékonyság, civil kezdeményezések. A szervezetek működésének van olyan eleme (például önkéntes munka, magánadományok igénybevétele, választott vezetőség, belső demokrácia stb.), amely civil támogatottságot jelez.
  • Közhasznúság, a közjó szolgálata. A szervezetek tevékenysége - közvetlenül vagy áttételesen - a tágabb közösség érdekeit szolgálja, hozzájárul a társadalom egészséges működéséhez.
  • A pártpolitikai tevékenység kizárása. A szervezetek elsődlegesen nem politikai célokat követnek, nem vesznek részt a választási kampányokban, nem épülnek be a hatalmi struktúrába.
  • Az egyházi szervezetben zajló hitéleti tevékenység kizárása. A szervezetek nem részei az egyházi hierarchiának, tevékenységük nem korlátozódik a hitélet szervezésére.
 
 Érdekesség: Nonprofit szervezetekről csak a XX. század második felétől beszélünk, azonban a társadalomnak azok az intézményei, amelyek nonprofit tevékenység alapját képezik, feltehetőleg egyidősek az emberi közösségekkel. 

A nonprofit szervezetek történetében ki kell emelnünk azt a korszakot, amikor az 1940-es és 1950-es években kénytelenek voltak megszakítani tevékenységüket. Az állampolgárokat átnevelésre szoruló, megbízhatatlan és ellenséges tömegnek tekintő kormányok minden olyan szervezettől és mozgalomtól féltek, amelyet nem tudtak ellenőrzésük alatt tartani. Így az autonóm szervezetektől igyekeztek megszabadulni. Az egyesületek többségét feloszlatták, a betiltásokat túlélő szervezeteket pedig teljes párt- és állami ellenőrzés alá vonták. Az új öntevékeny szervezetek létrejöttét hatalmi eszközökkel akadályozták, helyettük inkább mesterségesen hoztak létre felülről irányított, úgynevezett társadalmi szervezeteket. Az alapítványokat a hatalom még az egyesületeknél is nagyobb gyanakvással kezelte, az elkülönített vagyon ugyanis befolyást biztosít, mégpedig éppen azokon a területeken (oktatásban, kultúrában, társadalompolitikában), amelyeket az állam ellenőrzése alatt szeretne tartani. A Rákosi rendszer az alapítványokat nemcsak egyszerűen megszüntette, hanem még az alapítványi formát is kiirtotta a magyar jogrendszerből, miközben az állami ellenőrzés alatt működő egyesületek egy részét megtűrte, sőt, még állami támogatásban is részesítette. (Kuti 1999, 28) A rendszerváltás után sorra alakultak országszerte a civil szervezetek, amely helyzet kialakulásában központi szerepe volt az Egyesülési törvény, az 1989. évi II. törvény elfogadásának.


Jogszabályi háttér, főbb jellemzők
 
A nonprofit szektor jogi kezelésének legalapvetőbb kiindulópontja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányában egyaránt deklarált egyesülési jog. Ez az elemi szabadságjog az alapja a társadalom különböző érdekek és értékek alapján történő önszerveződésének, az önkéntes alapon létrejövő, szervezett társadalmi közösségek működésének. (Kuti 1998, 38) Hazánkban erre vonatkozóan 1989-ben került törvény elfogadásra, ez az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény. 2011-ben új jogszabály született, Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban Civil törvény).   

Számos elnevezés terjedt el, így a civil szervezet, nonprofit szervezet, nem kormányzati szervezet egyaránt elfogadott. 
társadalmi szervezet olyan minden kormánytól független, magánjog alapján működő civilekből álló nonprofit szervezet, amely saját költségvetéssel rendelkezik. Alapvetően gazdasági célra társadalmi szervezet nem hozható létre. A gazdasági szervezetek ezért kívül esnek a társadalmi szervezet jogi fogalmán. Ugyancsak kívül esnek e fogalmon az államhatalom és a közigazgatás szervezetei. Elsődleges célja tevékenységének folytatása, s ezáltal valamely szükséglet kielégítése. Eredménynek nem elsődlegesen a profitot tekinti, hanem az adott tevékenység jobb, hatékonyabb ellátását. Mindemellett nem kizárt, hogy keletkezik többletjövedelme, profitja. Ezt azonban nem oszthatja ki a tulajdonosok között nyereségként, nem vonhatja ki a tevékenységből, hanem vissza kell forgatnia az alaptevékenységbe.   

 Érdekesség: A nonprofit szervezetek számára a profit nem megfelelő mutatója az eredményességnek, hiszen a működés alapvető oka és célja nem a pénzügyi haszon, hanem a küldetés teljesülése, így a primer közönség elégedettségének megteremtésére törekednek. 

A nonprofit szervezetek kapcsolataiból rendszerint hiányoznak a piaci árak mint a teljesítmény információinak számszerű közvetítői. Az ármechanizmusok vagy egyáltalán nincsenek jelen – hiszen sok nonprofit szervezet ügyfele nem fizet az outputért – vagy legtöbbször tökéletlenül, különböző értékpreferenciák mentén alakulnak, és így önmagukban nem reálisan közvetítik és összesítik az érintettek érdekeit, ami a profithoz igazítaná a költségeket. A nonprofit szervezetek primer kapcsolataiban általában nem feltételezhetjük a profit és az ügyfelek elégedettsége, viselkedésük vagy helyzetük megváltozása közötti szoros kapcsolatot. (Pavluska 2006, 3)


A Civil törvény szabályai 

Civil szervezet a civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt kivételével -, valamint az alapítvány. 
Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján „mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon. Ezen jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek. Az egyesülési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével”. (2011. évi CLXXV. törvény 3.§)   

A civil szervezetet a törvényszék veszi nyilvántartásba. „A civil szervezet nyilvántartásba bejegyzett adatai - ideértve a törölt adatokat is - nyilvánosak. Az egyesület, alapítvány bírósághoz benyújtott iratai, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet”. (2011. évi CLXXV. törvény 15.§)   

A civil szervezet működése felett az ügyészség törvényességi ellenőrzést gyakorol. 
  • A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. 
  • „A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a civil szervezet
    a) belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak, 
    b) működése, határozatai, a legfőbb szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak”. (2011. évi CLXXV. törvény 11.§)
A Civil törvény által létrehozott új támogatási forma a civil információs centrumok rendszere. „A civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében a miniszter civil információs centrumokat működtet. A civil információs centrumok nyilvános pályázat útján kiválasztott civil szervezetek. Tevékenységük keretében az alábbi feladatokat látják el:

a) közreműködnek a civil szervezetek adminisztratív kötelezettségeik teljesítésében, 
 
b) elősegítik a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok együttműködését, 

c) részt vesznek a civil szervezetek és az üzleti szféra kapcsolatainak fejlesztésében, 

d) folyamatos működésű szakmai tanácsadási rendszert működtetnek jogi, közhasznúsági területen; pénzügyi, könyvelési, adózási kérdésekben; pályázati módszerekre, technikákra vonatkozóan; számítógép-kezelés területén”. (2011. évi CLXXV. törvény 51.-52.§)   


Civil szervezetek gazdálkodása   

„A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. Tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti”. (2011. évi CLXXV. törvény 17. §)  
Alapcél szerinti (közhasznú), és gazdasági-vállalkozási tevékenységet egyaránt folytathat. 

A civil szervezet bevételei: 
a) „egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés; 
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel; 
c) a költségvetési támogatás: 
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; 
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; 
f) befektetési tevékenységből származó bevétel; 
g) egyéb bevétel”. (2011. évi CLXXV. törvény 19. §)   

A civil szervezet kiadásai: 
a) „alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; 
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; 
c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei, valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; 
d) egyéb költség”. (2011. évi CLXXV. törvény 19. § (1)-(2))   

Szorosan a civil szervezetek gazdálkodásához kapcsolódik a Nemzeti Együttműködési Alap, amely a civil önszerveződések működését, a nemzeti összetartozást, valamint a közjó kiteljesedését, illetve a civil szervezetek szakmai tevékenységét támogató központi költségvetési előirányzat. „Az Alap feletti rendelkezési jogot - ágazati stratégiai döntéseivel összhangban - a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter gyakorolja, és felel annak felhasználásáért”. (2011. évi CLXXV. törvény 55. §) Céljai között szerepel a civil szervezetek működésének támogatása; civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, rendezvények támogatása; nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása; civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások; civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása valamint a civil szervezetek pályázati önrészeinek támogatása.


A közhasznúság új szabályai  

Jelentős változásokon ment keresztül a közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályok rendszere. Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható. 3 fontos sajátosságot kell kiemelnünk. 
  1. A közhasznú tevékenység az alapcélok között egy szintén szűkebb, speciális kategóriát jelent, amely konkrét közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. A Civil törvény nem preferál tevékenységeket, hanem minden olyan tevékenységet közhasznúnak tekint, amit valamilyen jogszabály közfeladatként definiál. A közfeladatok meghatározásához elegendő a fontosabb ágazati törvényeket figyelembe venni és nyomon követni. 
  2. Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha „az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív”. (2011. évi CLXXV. törvény 32-33. §) 
  3. Megfelelő társadalmi támogatottság azt jelenti, hogy „a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában”. (2011. évi CLXXV. törvény 34-35. §)   

Fontos változás, hogy a kiemelkedően közhasznú kategória megszűnésével a közhasznú szervezetek is igénybe vehetik mindazokat a kedvezményeket, amelyek korábban csak a kiemelkedően közhasznú szervezetekre vonatkoztak.   

Felmerül a kérdés, milyen előnyökkel jár a közhasznúság a 2012. évtől kezdődően. A támogató gazdasági társaság társasági adókedvezményben részesül. A támogatás mértékének 20 %-ával, tartós adományozási szerződés esetén további 20 %-ával csökkenti a társasági adó alapját. (Civil Információs Portál 2013b)

Véletlen Képek

Chatbox

Üzenetek írásához regisztrált tagnak kell lenned - jelentkezz be, vagy regisztrálj



Fodor Emőke
okt 14 : 16:50
Sziasztok!
Nem működik a honlap, vagy én nem tudom hogyan kell megnézni a gyakorlatokat? Emőke